Sziasztok! Igaz, most nem egy könyves témájú bejegyzést hoztam nektek, de annyira jól sikerült az iskolámban a szakmanap, hogy muszáj beszámolnom róla, nektek, drágáim.
A rendezvény péntek 13-án volt, előző héten. Összesen négy óránk volt, és azok is rövidítettek, szóval mindenki be volt zsongva, köztük én is.c: Amint vége lett az utolsó óráknak, az egész hetedik és nyolcadik évfolyam összecsődült az udvaron. Elkezdett az egyik tanár valamiről beszélni, de hát persze, hogy az egész 7/a, (én drága osztályom) később ért oda, szóval annyit tudtunk csinálni, hogy követtük a tömeget. Annyit elcsíptünk, hogy át kéne öltözni tesi cuccba. Na ez szép és jó volt, csak nekünk aznap pont elmaradt. Álltunk ott zokniba, senki nem tudta mi a fene van. Végül persze ki lettünk küldve. És húsz percre rá, végre megkaptuk a személyes órarendünket, amire fel volt írva, hova menjünk. Én drága Enikő barátnőmmel, ugyan azokra a szakmákra, ugyan abban az órában iratkoztam fel. Természetesen direkt, hogy mindenhova együtt menjünk. Nemsokára még a péceli kölykök is megjöttek.
Mi meg elindultunk az első bemutatóra, ami a fogtechnikus volt. Adtak ilyen fura izét, amivel gyurmáznunk kellett. (Kanalat szoktak belőle készíteni és lila.) Hát gyerekek, erről legyen csak annyi, hogy tuti nem leszek fogtechnikus.:')
A második állomásunk a női szabó volt. Nem volt rossz, de nem bírom a divatot, nem tudok varrni, és sok volt a cifra. Szóval ezt is kilőttem a képzeletbeli dartsomon.
Az érdekfeszítő ruhás-nénik után, átfutottunk a régi épületbe, és beültünk az elektronika technikus bemutatójára. Na ez már nagyon tetszett. Mindig is bírtam a gépeket, az elektronikát. Bár mikor pislogó baglyot lehetett hegeszteni, egyikünk sem jelentkezett, mert nem igazán volt kedvünk leégetni az ujjunkat. Ja mellesleg itt összefutottunk Kittikémmel, és még két osztálytársnőmmel. Bogi barátnőm folyton beteg vigyorral vizslatott.
Cukrász! Cukrász! Cukrász sem leszek. Nem tudok sütni, bár az a még puha marcipán nagyon finom volt. De a mestercukrásznak ilyen pödört bajsza, és kecske szakálla volt, én meg folyton azt bámultam, ahogy beszéd közben mozog a szakálla. Beteg vagyok, de szugeráltam, hogy tűnjön el.:(
Majd itt jött egy szünetecske, ahol osztottak pogácsát, meg gyümölcslevet. Miután megettük a kajánkat, felszaladtunk Enikő pulcsijáért, lemosni a kezünkről annak a fura lila izének a maradékát, majd indultunk az idegenvezető óránkra.
Igazából eldöntöttem, hogy idegenvezető sem leszek, ugyanis annak ki kell tűnnie a tömegből, és szeretni kell a középpontba lenni. Na és én ezt utálom. Ráadásul kifogtuk a péceli rossz fiúkat. Hurrá! Mondjuk az egyiknek aki igazából péceli rossz lány volt, (csak fiúnak nézett ki) Nirvana-s pulcsija volt, amire majdnem felkiáltottam, hogy 'ez egy jó banda'.
Kozmetikus. Franc tudja miért is iratkoztam fel erre. Ja persze, mert Enikő drágám felakart. Én utáltam. Nem szeretem a sminket, magamat sem sminkelem, szóval ezt már alapból kilőttem.
És a nap csúcspontja, az utolsó bemutató volt. Szakács! Gyerekek,a séf behozott magával két tanoncot, és az egyik srác kiköpött Thomas Brodie-Sangster (az Útvesztő filmben ő játsza Newt-ot! Ott vinnyogtam Enikőnek, hogy esküszöm megkérdezem tőle, hogy nem-e ő Thomas. Enikő meg csak bólogatott, és vinnyogott velem. Végül egy nagyon isteni kaját főzött nekünk a FakeNewt, és társa. Amit persze be is faltunk Enikőmmel. Aztán a folyosón is visítottunk, hogy hát az kiköpött Thomas!
Sajnáltuk, hogy vége lett a napnak, de jött az ajándék osztás, ami azért volt, hogy a gyerekek több hiányszakmát nézzenek meg. (Két hiányszakma: telefonböködő toll. Három hiányszakma: bögre) Nekem mindenképpen a telefonböködő toll kellett, és Encinek is, szóval megkaptuk. Bár nem igazán használom.:'D
Na de összességében szuper volt! Nagyon imádtam, és sajnálom, hogy nem vehetek részt több ilyen napon. (Csak két év múlva lesz, én meg akkor már elballagok.) Jó estét, drágák!:3
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése