Oldalszám: 416
Eredeti cím: City of Ashes
Megjelenés: 2010
Kiadó: Könyvmolyképző Kiadó
Fülszöveg: Clary Fray másra sem vágyik, csak hogy végre ismét normális életet élhessen. De vajon mi számít normálisnak, ha valaki démonokat pusztító Árnyvadász, az édesanyja varázslattal előidézett kómában fekszik, és egyszerre vérfarkasok, vámpírok meg tündérek nyüzsögnek körülötte? Clary szívesen töltene több időt legjobb barátjával, Simonnal, csakhogy az Árnyvadászoktól nem szabadulhat - főleg nem jóképű, ámde bosszantó, újonnan megtalált bátyjától, Jace-től. Clary csakis úgy segíthet édesanyján, ha felkutatja a rossz útra tért Árnyvadászt, Valentine-t, aki talán őrült, bizonyosan gonosz - ráadásul az édesapja. Amikor a Végzet Ereklyéi közül a másodikat is ellopják, a félelmetes Inkvizítor Jace-t gyanúsítja. Lehet, hogy a fiú tényleg elárul mindent, amiben hitt, és az apja mellé áll?
Véleményem a könyvről: Az első, az egyetlen, és az utolsó könyv amit valaha pdf formátumban olvastam. Maga a könyv jó volt, de annyira feldühített, hogy egy hónapon át kerestem (pont akkor nem gyártották, mikor én szemet vetettem rá) és így is laptopon kellett elolvasnom, hogy nem tudtam élvezni. Haragudtam, hogy már három óra elteltével ki sem bírtam nyitni a szemem a laptop sugárzása miatt. Szóval döcögősen ment a Hamuváros elolvasása. Ettől függetlenül, ha most kizárom ezt a nagyon zavaró tényezőt, akkor egy tök szuper könyv kerül elém. Jobb volt, mint a Csontváros,
Szóval igazából nem volt ez rossz, sőt... de nem egy kiemelkedő kötet Cassie irományai közül. Na de az Üvegváros! Ott még a hajamat is eldobtam. Az az eszméletlen jó rész!
(Egyébként még így utoljára megjegyezném, hogy nekem nincs meg könyvben a Hamuváros, és igen beszeretném szerezni. Szóval dobjatok képen, egy Hamuváros könyvel!:D) (viccvolt:c)
Kedvenc szereplőm: Ebből a részből, Imogen Herondale nyerte el ezt a díjat. Taps neki.:3
Kedvenc részem: Jace és Clary csókja a Tündérkirálynő előtt. (láv, Seelie queen) (igazából utálom, haha)
Értékelésem:
Történet: 5/4
Karakterek: 5/5
Borító: 5/3
Elolvasnám-e újra?: Mivel nincs meg könyv formátumban, ezért nem.
"Amíg létezik a világon kávé, semmi sem lehet annyira szörnyű."
"Mindenkinek döntéseket kell hoznia, és senkinek nincs joga hozzá, hogy ezeket a döntéseket kivegye a kezünkből. Még szeretetből sem."
"- Időnként úgy el tudsz veszni a gondolataidban (...). Jó lenne, ha oda is követni tudnálak.
- De hiszen tudsz (...). Szünet nélkül itt vagy a fejemben."
"Az a benyomásom támadt, hogy szívesebben sóvárogsz valaki után, akit úgysem kaphatsz meg soha, minthogy olyasvalakivel legyél, akit viszont igen."
"Miért beszélek neked az érzéseimről, amikor te sosem mondasz nekem semmit? Olyan, mintha a falba verném a fejem, kivéve, hogy ha a falba verném a fejem, azt legalább abba tudnám hagyni."
"Általában meglepően vidám fickó vagyok. Próbálkozz egy olyan napon, ami nem esik a hétfő és vasárnap közé!"
"Emlékszem, egyszer azt mondtad, hogy az ember akkor kezd felnőni, amikor visszanézve azt kívánja, bárcsak megváltoztathatna dolgokat."
"Akkoriban azt hittem, hogy az a kapcsolat, ami hozzád meg anyukádhoz fűzött, még mindig jobb, mint a semmi. De ha éppen azoknak nem mondhatod el az igazságot, akik a legfontosabbak neked, végül magadnak sem tudsz majd igazat mondani."
