Oldalszám: 360
Eredeti cím: Linger
Megjelenés: 2010
Kiadó: Könyvmolyképző Kiadó
Fülszöveg: A szemük, emberi szem farkaskoponyában, a vízre emlékeztet: mint a víz tiszta kéksége, úgy tükrözi a tavaszi eget, az esőben habzó patak barnáját, a nyári tó zöldjét, amikor az algák virágozni kezdenek, a hótól elfojtott folyó szürkéjét. Akkoriban csak Sam sárga szeme figyelt engem az eső áztatta nyírfák közül, de most az egész falka tekintetének súlya rám nehezedik. A tudott dolgok súlya, a kimondatlanoké.
Történet: Beck már farkas. Samre hárult a feladat, hogy az új farkasoknak mindent elmondjon, hogy kitanítsa őket. Eközben Grace szülei egyre elutasítóbbak a lányuk kapcsolatát illetően. Mikor már azt gondolják, minden egyenesbe jön, csőstül jön a baj. Más néven Cole St. Claire. Cole nem akar ember lenni. Megakar szabadulni a gondolataitól, múltjától, a tettei súlyától. Egyik nap, mikor visszaváltozik emberré, Isabelle házát veszi célba menedéknek. Persze Isabelle hamar felfedezi a meztelenül szaladgáló fiút, ráadásul az édesanyja is meglátja. Fura kapcsolat alakul ki köztük Mindketten próbálják elhitetni magukkal, hogy szívből utálják a másikat, de az érzelmek hamar kibontakoznak köztük. Eközben a Grace-ben megbúvó farkas, előtörni készül. Sam mindent megtesz, hogy a lány ne változzon át, pedig mindannyian tudják, hogy a legrosszabb, mindig bekövetkezik. Grace farkas. Sam nem tudja mihez kezdjen a lány nélkül, de megfogadja, hogy mindenképpen megtalálja a gyógymódot.
Véleményem a könyvről: Fantasztikus! Egyszerűen nem bírtam letenni, és mikor megkaptam, legalább két órán át vigyorogtam. A jó könyveknél mindig transzba esek, na ez ennél sem volt másképp, csak ültem, mosolyogtam mint egy hülye, és simogattam a borítót, időnként pedig végigpörgettem a lapokat az orrom előtt, hogy megszagoljam. Na és akkor beszéljünk arról is, amit ez a csodás könyv magában hordoz. Isteneeem! Ezt vártam, hogy bejöjjön végre a képbe Cole Saint Claire! Imáádom! Ne haragudjatok, lesz még ilyen, hogy fangörcsöket fogok kapni írás közben. Stiefvater fantasztikusan szőtte a történetet, és ez a sokk, hogy 'most Grace is farkas lesz úristen, úristen', amit az olvasóknak ad, lenyűgöző! És még mindig sírok Sam történetén, és még mindig imádom Isabelle-t, a szellemességét, a talpraesettségét, hogy erős nő, és tisztelem, hogy csak annyiszor adta be a derekát Cole-nak, amennyiszer. És megint teljesen beleéltem magam a könyvbe. Mintha minden szereplő én lettem volna. Azonosultam velük, átéreztem a fájdalmukat, örömüket a félelmüket. Ez a történet magához láncolt, és én tudom, hogy örök rabja leszek.
"Furcsa, mit tanít a szerelem a saját hibáinkról."
"Minden szempár mögött egy ismeretlen emberi múlt rejtőzik."
"Ha nincsenek emlékeid, olyan, mintha soha nem is léteztél volna."
"Sosem tudtam, hogy milyen sokféle szerelem létezik, vagy hogy milyen sokféle dologra viszi rá az embert. Sosem tudtam, hogy milyen sokféleképpen lehet elbúcsúzni"
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése