1. Mi a neved?
-A rendes nevem, Lívia, de itt, az internet bugyraiban, mindenkinek csak Liv vagyok. Szóval ja, Liv.
2. Hány éves vagy?
-Sosem tartottam elsődlegesnek a kort, főleg azért, mert intelligensebbnek érzem magam a koromnál. Egyébként 13 éve keserítem meg minden élőlény életét.
3. Miket szoktál csinálni szabadidődben?
-Örök kedvenc kérdés.♥ Tehát. Olvasni! Minden mennyiségben. Emellett óriási Teen Wolf fan vagyok, és tervezem Dylan O'Brien elrablását.:3 De psszt.
4. Melyik a kedvenc könyved/trilógiád/könyvsorozatod?
-Uhh, hát kedvenc könyv: mindenképpen Cassie Clare-től, az Elveszett lelkek városa. Kedvenc trilógia: Mercy Falls farkasai, Maggie Stiefvater lenyűgöző trilógiája. Kedvenc könyvsorozat: A Végzet Ereklyéi.
5. Hány könyvet olvastál el, körülbelül?
-Fhu, ha tippelnem kéne, olyan 50-et. Plusz-mínusz néhány.
6. A könyveidet megveszed, kölcsönkéred, könyvtárból veszed ki, vagy pdf formátumban szoktál olvasni?
-Megveszem. Persze, van amit könyvtárból veszek ki, de már sajnos kivettem a fél könyvtárat, szóval az az esélyem elbukott. De, amit fontos tudni rólam, utálok pdf-ben olvasni, vagy kölcsönkérni. Nem csak olvasni imádok, hanem könyveket gyűjteni. Ott kell hogy legyenek a polcomon, különben agybajt kapok.
7. Mikor csatlakoztál a könyvmolyok világához?
-Hmm... Körülbelül két éve. Először interneten olvastam, blogokra írt történeteket, és azt sem tudta senki. Még magamnak is fura volt, hogy olvasok, ugyan is gyerekként nem igazán volt a kedvenc elfoglaltságom.
8. Milyen zenét hallgatsz?
-Főként rockot, de nyitott ízlésű vagyok, szóval nem fintorodok el, egy kis poptól.
9. Nem gondolod, hogy az olvasás béna?
-Egyáltalán nem. Igaz, hogy szörnyen kevés olyan ember van, aki szinte minden nap olvas. Sőt, lefogadom, hogy a jelenlegi iskolámban is, csak én meg a barátnőm olvasunk annyit, amennyit. Ettől még egyáltalán nem béna, sem ciki, és nem is szégyenleni való.
10. Miért olvasol?
-Nekem az olvasás egy külön világ. Mikor elegem van a valóságból, a fantázia világa egyfajta menedék. Az agyam is két részre van szedve, az egyik tárolja a valóságot, tele problémákkal, amik összenyomnak, a másik, a könyvek világát tartogatja nekem, ahova bármikor benyúlhatok, és elmerülhetek benne. Az olvasás megnyugvás.
Fhu, na itt ki is merültem. Mintha vizsgáznék saját magamból. Tudtátok, hogy az ember legnehezebben saját magát tudja jellemezni? Hát ezzel én sem vagyok másképp. Nagyon remélem ennyiből mindenki kialakított rólam egy képet.^-^
A következő bejegyzésem már egy kritika lesz, csak fontosnak éreztem, hogy akik olvasnak tudjanak rólam valamit, legyen elképzelésetek, milyen emberke is vagyok. Nos, jó éjt, Könyvmolyok!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése